8. Az első koncertünk
2013. november 23., szombat | 0 Comment |
Végül nagy nehezen , de elaludtam . Azt álmodtam , hogy a koncerten vagyunk , és én elfelejtem a szöveget .Kész rémálom volt . Aztán hirtelen felébredtem .
- Hú , ez csak egy álom volt ...! - nyugodtam meg . - De mi van ha ma tényleg elfelejtem a szövegemet ? Remélem ez az álom nem a mai napot jósolta meg ...
Lementem a nappaliba álmosan .
- Jó reggelt ! - köszöntött anyu és apu .
- Jó reggeeeelt ! - ásítottam , majd az édességes szekrény felé vettem az irányt .
Elővettem a reggelizőpelyhet , és a tejet , majd elkezdtem enni .
- Izgulsz Hanna ? - érdeklődött anyu .
- Nem is kicsit . Ráadásul azt álmodtam , hogy elfelejtettem a szöveget .
- Nyugodj meg kicsim , ez nem fog előfordulni .
- És ha igen ? Mi van , hogyha elrontom , vagy elfelejtem a szöveget ? Akkor mit csinálok ? - idegeskedtem .
- Nem fogod elrontani , se elfelejteni a szöveget . Ilyeneken ne is gondolkozz ! - nyugtatott anyu .
- Remélem ... - mondtam kicsit halkabban .
Reggeli után felmentem , és felöltöztem . Heart még akkor ébredt fel . Lementem , és hoztam fel neki is ételt és vizet .
Aztán felöltöztem . Egyelőre még csak itthoni ruhát vettem fel . Majd délután átöltözöm .
Már délelőtt elkezdtem gyakorolni a dalokat , mert mi van ha az álom igaz volt , és elrontom a szöveget ? Pedig ahogy anyu hallotta , hogy hogyan éneklek azt mondta , hogy ez így tökéletes és , hogy szerinte nem fogom elfelejteni a szöveget .
Délben leültünk ebédelni . Ahogy telt-múlt az idő én egyre jobban izgatott lettem .
- Kicsim , ne izgulj ! - szólalt meg anyu ebéd közben .
- Nem is izgulok ... - próbáltam tagadni .
- Látszik rajtad ... - mosolygott anyu .
- Hanna ! Régebben kétszer meghallgattál egy jó számot és egyből tudtad az egész szöveget . Most is tudod a szöveget mert hallottam . És csodás hangod van . Nem fogod elrontani . - biztatott apu .
- Köszi a biztatást , de ez most nem nagyon segít . - mondtam .
Ettünk tovább . Ebéd után felmentem a szobámba , és elkezdtem simogatni a kutyámat . Közben beszéltem hozzá .
- Tudom , hogy nem érted , hogy miket mondok neked , de én úgy érzem , hogy megértesz . Ma lesz egy koncertem , és nagyon izgulok és félek is . Szerinted sikerülni fog ? Én remélem , hogy igen ... - ekkor eszembe jutott valami .
Mi lenne ha Heart-et is elvinném ? Talán akkor minden könnyebben menne .
- Te benne vagy Heart ? - kérdeztem tőle nem várva választ .
Ekkor elkezdte a mancsát emelgetni , mintha pacsit akarna adni . Nagyon aranyos volt .
Eljött a fél kettő . Már akkor elkezdtem öltözködni , mert tudtam , hogy nem lesz egyszerű dolog ruhát választani .
- Ez nem jó ! Ez se ! Ez túl gagyi ! Ez nem áll jól rajtam ! ... - dobáltam kifelé a szekrényemből a cuccokat .
Nagy nehezen de végre eldöntöttem , hogy mit vegyek fel . És mi tagadás , elég jól állt rajtam .
Lementem apuékhoz .
- Na , hogy áll rajtam ? - kérdeztem .
- Akár egy hercegnőn ! - mosolygott apu . - Igen , az én kislányom felnőtt . Nagyon szép vagy Hanna !
- Köszi apu ! - mondtam , majd megöleltem .
Később eljött a kettő óra is . Mivel fél órára volt a koncert helye a házunktól , ezért már kettőkor jött értünk egy limuzin . Nem értettem , hogy miért . Ekkor a limuzin ablaka lehúzódott , és ki szólt belőle a menedzserünk , Emma :
- Kész vagy Hanna ? - kérdezte . - Akkor gyere és szállj be ! Indulunk a koncertre .
Visszamentem a kutyusomért , hogy őt is magammal vigyem . Beleraktam a "kutyatáskába" , és elindultam a limuzin felé , miközben anyuéknak integettem . Ők pedig büszkén egymásra néztek , majd rám . Beszálltam a limuzinba .
- Szia Liza ! Már te is itt vagy? - kérdeztem meglepődve .
- Igen , értem jöttek először . És én mondtam , hogy itt laksz a közelben . - mosolygott a barátnőm .
Elindultunk .
- Liza ! Te nem izgulsz ? - érdeklődtem .
- De , nagyon ! Te ?
- Én is !
Mikor odaértünk , és kiszálltunk a limuzinból , már egy csomó rajongó ott várt minket . Az őrök alig bírták visszatartani őket . Vörös szőnyegen sétáltunk be az épületbe . Ott pedig felmentünk a színpadra . Addigra a rajongók is bejöttek .
- Azta ! Mennyien vannak !- mondta Liza .
- Igen ! És mind miattunk jöttek .
Koncert előtt odaadtam Heart-et Emmának , hogy addig vigyázzon rá .
Három óra lett . Ekkor megszólaltam .
- Sziasztok ! Nagyon köszönjük , hogy ennyien eljöttetek ! Már nagyon vártuk ezt az eseményt , és gondolom ti is . Igaz ?
Erre mindenki azt kiabálta , hogy igen .
- Szuper ! Akkor nem kell bemutatkoztunk , mivel már ismertek minket ! De azért elmondom , hogy ő itt Hanna én pedig Liza vagyok ! - mondta boldogan a barátnőm , majd halkabban odasúgta nekem mosolyogva , hogy kezdetjük -e . Bólintottam .
Akkor megszólalt a zene mi pedig elkezdtünk énekelni .
Először a Barátnők Örökké , azaz az első dalunkat énekeltük . A közönség már velünk énekelte . Aztán jött két angol dalunk . A ,,Fashion is my kriptonite" és a ,,Watch me" . Aztán magyar dalok jöttek .
A rajongók pedig énekeltek velünk , néha pedig sikítoztak . Nagyon sok számot elénekeltünk , mire vége lett a koncertnek . Az utolsó szám előtt megszólalt Liza .
- És akkor az utolsó szám következik , mielőtt vége lenne a koncertnek . Nagyon jó volt veletek lenni , és látni , hogy ennyire szerettek minket . A koncert után gyertek a színpadhoz , és ott kaphattok autogramokat , valamint fotózkodhattok velünk . Még egyszer köszönjük , hogy itt lehettünk veletek !
Miután elénekeltük az utolsó dalt , nem nagyon volt olyan rajongó , akik nem jöttek volna oda hozzánk közös képért , vagy autogramért . De én akkor is megkönnyebbültem , hogy nem rontottam el a szöveget .
Miután "elfogytak" a rajongók , fotózkodnunk kellett a színpadon . Egy egész fotósorozatot készítettek .
Itt van néhány kép belőle :
Miután a fotózásnak is vége lett , elindultunk haza . Óvakodva kimentünk az épületből ahol a koncertet tartottuk , és szétnéztünk , hogy vannak-e még kint rajongók . Szerencsére már nem voltak . Beszálltunk a limuzinba . Visszakértem a kutyusomat Emmától . Útközben Heart elaludt .
- Juj , de édes ! - suttogta Liza .
- Ugye ? - kérdeztem .
Hazaértünk . Kiszálltunk a kocsiból . Emma utánunk szólt .
- Nagyon jók voltatok csajok ! Remélem legközelebb is ilyen jók lesztek ! Sziasztok ! - azzal elindult a limuzin .
- Szia Emma ! - kiáltottuk utána .
Mivel most előttünk állt meg a limuzin , én bementem a házba , Liza pedig elindult haza .
Mikor beértem a házba , már nagyon ki voltam merülve . Ugyanis két órás koncertet adtunk .
Így értünk haza fél hétre . Belehuppantam az egyik fotelbe , és leraktam a másikra a kutyusom .
- Szia Hanna ! Hogy , hogy ilyen későn jöttél haza ? Ha jól tudom , csak két órás koncertetek volt , nem három . - mondta anyu .
- Szia anyu ! Igen , csak két órás volt . Mert ugye háromkor kezdődött , ötre vége lett . Aztán a rajongók , nagyon sokan voltak vagyis még egy fél óra , az már fél hat . Aztán még fotózkodás , ami szintén fél óra volt . És ugye az oda vezető út fél óra , így a visszavezető is , vagyis fél hétre értünk haza . És itt vagyok . Fél hét van . - mosolyogtam .
Anyu csak bólintott . Aztán apu is megjelent .
- Szia Hanna ! Hogy , hogy ilyen későn értél haza ?
- Most mondjam el még egyszer ? - kérdeztem nevetve , majd neki is elmondtam , hogy , hogy s mint volt .
- Akkor nem csoda , hogy ki vagy merülve . - mondta apu . - Menj , zuhanyozz le , és szerintem feküdj is le aludni ! Addig én felviszem Heart - et .
- Rendben ! Köszi apu ! - mondtam majd a fürdőszoba felé vettem az irányt .
Miután megzuhanyoztam és megvacsoráztam , álmosan felmentem a szobámba . Lefeküdtem az ágyamra , ahol már a kutyusom aludt . Először elkezdtem nézegetni a telefonom . Volt egy üzenetem . Ez állt benne :
Szia Hanna ! Gondolom , már hazaértél a koncertől , mivel látod az üzenetem ! Ha igen , hívj fel !
Tóni
Belementem a névjegyekbe , és felhívtam .
- Szia Tóni ! Hazaértem a koncertől ! Gondolom te is !
- Szia Hanna ! Igen , én is hazaértem ! És neked milyen volt ?
- Egyszerűen mesés ! Nagyon jó volt ! Pedig előtte nagyon izgultam , hogy majd elrontom , de nem . Ráadásul még a közönség is velünk énekelt . Neked milyen volt ?
- Nekem is jó volt ! - mondta Tóni . - Csak annyi volt a gond , hogy mikor vége lett a koncertnek és mentem volna a limuzinhoz , alig bírtam mert egy csomó rajongó elállta az utat ! - mondta Tóni .
- Nekem nem volt ilyen problémám , ugyanis mi megmondtuk , hogy a koncert végén lehet autogramot kérni . Meg utána még fotózás is volt ... és hát addigra eltűntek a rajongók .
- Nekem is volt fotózás , és én is adtam néhány autogramot . De akkor is odajöttek!
- Mindegy . A lényeg , hogy jó volt nem igaz ? - kérdeztem .
- De , igaz . - mondta Tóni .
- Na én leteszem , mert nagyon kifáradtam . Szia ! - köszöntem el .
- Szia ! - köszönt el ő is .
8. Az első koncertünk