12. A váratlan esemény
2013. december 2., hétfő | 0 Comment |
- Jaj , Heart ! - mondtam neki álmosan, majd felültem az ágyon .Rápillantottam az órára . Jaj , ne ! Már megint késésben vagyok ! Még jó , hogy a kutyám felkeltett .
Reggel nem volt már otthon senki , csak én . Mivel anyu és apu már elmentek dolgozni . Gyorsan összekaptam magam , majd elindultam .
Szerencsére most annyira nem késtem el , mint tegnap , és megvárt Liza .
- Szia Hanna ! Elaludtál mi ? Szerencséd , hogy megvártalak ! De most nagyobb késésben vagyunk mint tegnap .
- Upsz ! És én még azt hittem , hogy most épp az , hogy hamarabb értem ide .... Hát mégsem . Na , gyerünk , siessünk ! - mondtam .
Elkezdtünk futni . Mikor beértünk , csengettek .
Gyorsan letettük a táskánkat , és mi is beültünk a padba . Az első óra eredetileg Matek lett volna , de mihelyt leültünk a helyünkre , bejött az osztályfőnök , hogy testnevelés lesz . Én nagyon szerettem a tesit is , ahogy az összes barátom .
Bementünk tehát az öltözőbe átöltözni . Odabent volt 5 darab pad , fogasokkal .
Mi ezeken pont elfértünk , mert egy padon hárman fértek el , mi pedig tizenketten voltunk . Ugyanis az osztályba 12 lány , és 12 fiú van . Vagyis 24-en vagyunk az osztályban .
Miután átöltöztünk , mentünk a tornaterembe . Beálltunk tornasorban . Mivel most tesi helyett matek lenne , ezért nem tornáztunk , hanem zsinór labdáztunk .
Az olyasmi mint a röplabda , de mégse az .
Feloszlottunk négy csapatra . Velünk volt Tóni is , és Liza is . Balázs egy másik csapatban volt , akik most pont ellenünk játszottak . Velük volt Dorina is .
A mi csapatunk kezdte a szerválást . Vagyis hát pontosabban a mi csapatunkból Tóni .
Mihelyt átrepült a labda egyből a földön landolt , mert nem tudták elkapni . Ismét mi szerváltunk , de ezúttal én . Mivel tesiből nagyon jó vagyok , reméltem , hogy sikerül is olyan helyre dobnom , ahol nem kapják el . De elkapták . Vagyis pontosabban , elkapta Balázs . Ugyanis Dorina egész tesin nem csinált semmit , csak ott állt . Én odadobtam hozzá - persze direkt - , és ő elkezdett hátrálni , és megijedt a labdától . Szerintem le se esett neki , hogy testnevelés óra van . Aztán még nekem mondta , hogy , hogy mertem oda dobni neki a labdát . És a lényeg a lényeg , amikor Dorina hátraugrott , akkor Balázs odafutott , és elkapta a labdát . Majd előre passzolta , és onnan átdobták nekünk . Mi is elkaptuk . Egész órán ezt játszottuk , és mivel négy csapat volt , és felváltva játszottunk , ezért mi kétszer kerültünk sorra . Egyszer megnyertünk 10-5 - re , aztán pedig vesztettünk 10-9 - re .
Tesi óra utáni szünetbe , mint mindig , most is kimentünk a folyosóra egy padra beszélgetni . Odajött egy csomó mindenki , hogy ők még nem kaptak autogramot . Gyorsan osztogattunk párat , majd végre eltűntek .
Ekkor odajöttek hozzánk a fiúk , Tóni , meg Balázs .
- Liza ! Akkor még áll a ma esti randi ? - kérdezte Balázs .
- Igen ! - válaszolta Liza . - Nagyon jól fogjuk érezni magunkat .
Egy kicsit csend lett , majd Liza ismét megszólalt .
- Tényleg ! Most jut eszembe ! Hanna ! Tegnap este felhívott Emma , hogy holnap délután négykor is lenne egy koncertünk , de ezúttal Tóni is jöjjön velünk , mert neki meg pont utánunk lesz koncertje . Belementem .
- Belementél ? Hiszen a holnap az nagyon korán van ! És csak most szól ? - mondtam .
- Igen ! De nyugi , tudjuk az összes számot , úgyhogy menni fog .
- És nekem meg utánatok lesz koncertem ? Hát ez nagyszerű ! - ujjongott Tóni .
Én kezdtem aggódni . Vajon , hogy fog sikerülni ? Emlékszem még a dalokra ? Néha már én se értettem magam . Hiszen az első koncert is sikerült , ráadásul nagyon jó memóriám van , tehát biztos , hogy nem felejtem majd el a szöveget .
Suli után Tóni hazakísért . Mikor már az ajtó előtt álltam , megfordultam , és egy szívecskét rajzoltam a semmibe , jelezve neki , hogy szeretem .
Bementem a házba . Anyuék ekkor már otthon voltak . Megkérdezték , hogy mi volt suliba . Mondtam , hogy semmi izgalmas .
Bementem a szobámba . Felmentem gépre , feltettem a fülhallgatót , és elmerültem a zenében . Persze azokat a számokat hallgattam amiket majd énekelni fogunk , ugyanis egy teljes napunk nincs , hogy gyakoroljunk .
A számokat nagyon sokáig hallgattam . Egészen addig , amíg be nem sötétedett .
Estefelé felhívott Liza . Egyből arra gondoltam , hogy biztos a randijáról akar majd beszélgetni . És el is találtam .
- Szia Liza ! - vettem fel a telefont .
- Szia Hanna ! - szólt bele ő is .
- Na , hogy sikerült a randi ? - érdeklődtem .
- Nagyon jó volt ! - mondta nagy boldogsággal . - És képzeld...! Kaptam tőle egy ezüst nyakláncot karkötővel .
- Akkor most nagyon örülsz . Igaz ?
- Igeeen ! - mondta bele a telefonba . - És képzeld ! Holnap eljön velünk a koncertre , és vele is fogok fotózkodni .
- Én meg Tónival . - mondtam , de nem azért , hogy dicsekedjek vele .
- Na , leteszem ! Holnap találkozunk ! Várlak majd reggel de ezúttal ne aludj el ! Szia !
- Szia ! - és letettem a telefont .














12. A váratlan esemény