21.Heart elszökött
2014. július 9., szerda | 0 Comment |
-Hát te? Hogy kerülsz ide? -néztem rá kérdőn.-Ömm...hát... -mondta akadozva.
Ekkor megzörrent a telefonom. A menedzserünk volt az, Emma.
-Bocsájts meg, de ezt fel kell vennem. -mondtam Kendének, majd felvettem a telefont.
-Szia Hanna! -szólt bele Emma.
-Helló! -köszöntem.
-Csak azért kereslek titeket, mert pont egy hét múlva, jövőhét pénteken lenne egy koncertetek. Elfogadjátok?
-Igen, persze. Hánykor lenne? És hol? -érdeklődtem.
-Azt még nem tudom, később derül ki. Majd még beszélünk addig, majd hívlak. Szia! -köszönt el Emma, majd letette a telefont.
Elújságoltam Lizának a nagy hírt, majd megkérdeztem ismét Kendét, hogy, hogy kerül ide.
-Hát...őőő...igazából...én... Na mindegy mennem kell sziasztok! -mondta Kende és elment.
-Mi volt ez az egész? -néztem Lizára.
-Fogalmam sincs, ne engem kérdezz. -mondta Liza.
Aznap Lizáéknál voltunk. Rajtunk kívül nem volt otthon senki. Egyszercsak csengetnek. Liza kinyitja az ajtót. Az ajtó előtt ott állt Balázs.
-Helló! -köszönt.
-Szia Balázs! Már annyira hiányoztál! -ugrott Liza a nyakába. -Miért nem jöttél suliba?
-Beteg voltam. De most már itt vagyok. -mosolygott Balázs. -Jajj, szia Hanna! -köszönt oda nekem.
-Szia! -köszöntem vissza neki.
Liza behívta a házba Balázst. Sok mindenről beszélgettünk. Egyszercsak megcsörren Liza telefonja. Anya volt az, csak azért őt hívta mert az én telefonom le volt merülve. Átvettem a telót.
-Szia anya, valami baj van? -kérdeztem.
-Szia Hanna! Igen, baj van. Ahogy Heart-et kiengedtem az udvarra elszökött.
-Tessék? Mi? Máris megyek! Szia! -és letettem a telefont.
Gyorsan elmondtam Balázsnak és Lizának, hogy mi történt, majd szaladtam haza. Ők is jöttek utánam.
Miután hazaértem, elmentünk megkeresni Heart-et, de nem találtuk sehol. Hazamentünk. Nagyon elszomorodtam.
-Nyugi Hanna. Ma nem találtuk meg, de holnap megfogjuk. Biztos befogadta egy kedves kisgyerek. -próbált nyugtatni Liza.
-És, ha nem? Ha elütötte egy autó? Vagy rosszabb...megtalálta egy állatkínzó?
-Hanna! Ne is gondolj ilyenekre! Biztos, hogy jól van.
Megpróbáltam megnyugodni. Leültem és ittam egy pohár vizet. Balázs, anyu és Liza mondta, hogy menjek és feküdjek le. Holnap reggel jönnek és megint megyünk keresni.
-De nem úgy volt, hogy ma este nálatok alszok? -kérdeztem.
-De, úgy volt. De mivel ilyen rossz állapotban vagy, azt hittem, hogy nem szeretnél ott aludni nálunk. De nyugodtan ott aludhatsz. Szeretnél?
-Hát, ha lehet. De biztos nem zavarok? -kérdeztem.
-Ugyan már! Te sose zavarsz, Hanna!
-Rendben. Akkor mehetünk?
-Persze.
Elköszöntem anyuéktól és átmentünk Lizáékhoz.
-Na, én akkor megyek is. -mondta Balázs. -Sziasztok!
-Balázs várj! -szólalt meg Liza, majd odament hozzá és átölelte. -Hiányozni fogsz! Szeretlek!
-Nekem is, én is téged! -válaszolta Balázs.
Mélyen egymás szemébe néztek és nem érdekelte egyikőjüket se, hogy figyelem őket. Közeledtek egymás felé és akkor...megcsattant a csók. Ez után csak egymásra néztek és mosolyogtak. Még egyszer megölelték egymást.
-Na, én megyek. Majd holnap találkozunk. Sziasztok! -mosolygott Balázs.
-Szia! -köszöntünk egyszerre Lizával, majd Liza sóhajtott egyet, mikor Balázs kilépett az ajtón.
-Szereted ugye? -kérdeztem.
-Igen, nagyon is. -hangzott a válasz. -Na, de mindegy, mit csináljunk?
-Nem tudom. Mihez lenne kedved? Zenét hallgatni és bulizni?
-Rendben, nekem jó.
Ez után még buliztunk kb. 2 órán keresztül.
-Szerintem most már aludjunk, elfáradtam. -szólaltam meg.
-Oké.
Ledőltünk az ágyra.
-Liza! -suttogtam.
-Igen!? -szólalt meg Liza.
-Szerinted holnap megtaláljuk Heart-et?
-Biztos vagyok benne. De most már aludjunk. Jó éjt!
-Jó éjt Liza!
Elaludtunk.
21.Heart elszökött